Ken Follett: A titánok bukása (2010)
Az egyik leghíresebb, elsősorban történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket író brit szerző sokadik műve, A titánok bukása című könyv az első része az Évszázad-trilógiának, amely három kötetben meséli el a 20. század európai és amerikai történelmet. A könyv öt  főszereplő családjánal, a Dewarék, a Fitzherberték, a Williamsék, a von Ulrichék és a Peskovék életét mutatja be az 1911. júniusától 1924. januárjáig.A család tagjai között egyaránt akadnak főnemesek, gyári és más kétkezi munkások, gazdag iparmágnások és forradalmárok.
A könyveben végig nézhetjük az első világháborút, az 1917-es októberi orosz forradalom történéseit és 20. századi női szüfrazsett-mozgalmat.

Sándor Iván: Az éjszaka mélyén, 1914 (2012)
A mai magyar kortárs irodalom egyik jelentős alakjának világháborús regénye Kiss Ádám kalandját meséli el. A fiú a  háború kezdete előtti napokban érettségizik a szegedi gimnáziumban. Tanára francia jutalomútra küldi egy barátjához. Párizsban válaszút elé kerül, vagy internálják, mint ellenséges ország állampolgárát, vagy besorozzák egy francia huszárezredbe. Kiss Ádám előbb francia, aztán német fogságból szabadulva végigharcolja a nyugati, a keleti, a déli frontokat. Az író a regény egyik mottójává Pilinszky"...de ami történt valahogy/ mégse tud véget érni." gondolatát tette.

Ernest Hemingway:Búcsú a fegyverektől (1929)
Ernest Hemingway legismertebb regénye Olaszországban és Svájcban játszódik. A történet főhőse Frederic Henry, egy amerikai önkéntes, aki tisztként szolgál az olasz hadseregben, az olasz−osztrák fronton. A Búcsú a fegyverektől egyike azoknak a szépirodalmi feldolgozásoknak, amelyek az első világháború értelmét vagy értelmetlenségét firtatták, a „régi Európa” véres pusztulásának és értékei látványos csődjének a tragikus tanulságait igyekeztek levonni.

Jaroslav Hašek: Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1923)
Minden rendes cseh polgárnak a kocsmában kezdődik a bonyodalom. Svejk is innen jut el a rendőrkapitányságra, majd az elmegyógyintézetbe, a hadikórházba, hogy a forgandó szerencse tisztiszolgát csináljon belőle, akinek személyesen kell megnyerni a Monarchia számára az első világháborút. Az író maga is részt vett a háborúban, személyes élményeiből merített a történet írásakor, mellékszereplőit korábbi parancsnokairól, katonatársairól mintázta. Bár a regény a szerző halála miatt befejezetlen maradt, mégis kerek egésznek tűnik, s még közel száz évvel a megjelenése után is az egyik legolvasottabb és legsikeresebb első világháborús mű.

Markovits Rodion: Szibériai garnizon (1928)
A mű nemcsak valóságos magyar irodalmi szenzáció volt, de szerzője egyik pillanatról a másikra berobbant a világirodalomba is. A Markovits oroszországi hadifogsága ihlette Szibériai garnizon című művét, amelynek a Kollektív riportregény alcímet adta.

Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről (1927)
Móra Ferenc regénye a világháború utolsó éveitől 1927-ig követi egy Szeged környéki tanya lakóinak életét, ahogy abba beletúr a háború, s a fiatalok – katonák s feleségeik – sorsát összebogozza, s tragédiába fordítja.A történteken túl Móra a 10-es-20-as évek paraszti világát, annak átalakulását, az „államhoz” és a földhöz való viszonyát, gondolkodását is megörökíti: a szegénységet, az adózást, a háború utáni fellendülést majd visszaesést.

Tersánszky Józsi Jenő: Viszontlátásra, drága…(1916)
A Viszontlátásra, drága első személyében beszélő hősnője egy szép és szerelemre érett, ábrándos lengyel polgárleány, aki az első világháború forgatagában találkozik először a szerelemmel, de szerelem helyett egyre megalázóbb szeretkezésekben van része. Egyre nagyobb sebességgel váltó kalandjai közben egyre mélyebbre süllyed, egyre közelebb kerül a teljes fizikai-lelki pusztuláshoz.

John Dos Passos: Három katona (1921)
Saját, a francia fronton szerzett háborús élményeit vetette papírra 1921-ben megjelent első regényében a portugál származású amerikai író, képzőművész. A Három katona egyik főhősét, John Andrewst az író saját magáról mintázta.Andrews, a leendő zeneszerző mellett Fuselliről, a nagyvárosi vagányról, illetve Chrisfieldről, a prériről jött amerikai parasztgyerekről szól a könyv. A közlegények életét azonban nem a lövészárok és a harcok élménye, hanem maga a katonaság zúzza össze.
A könyvet a kritikusok nagyon hamar „az első tiszta háborúellenes regény”-nek nevezték és a világháború legkitűnőbb amerikai ábrázolásaként emlegették.

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (1929)
A saját, első világháborús tapasztalatait és véres élményeit papírra vető Erich Maria Remarque – mint könyvbéli főhőse, Paul Baumer – a tanárképző iskola padjából került a nyugati front állóháborújának lövészárkaiba. A fiatal, még keveset élt katonákból a háború mindent kiéget, a túlélésre kicsi az esélyük, egyetlen erényük a bajtársiasság.

Szurmay Sándor: A magyar katona a Kárpátokban − Élmények és tapasztalatok a világháborúból (1940)
„Nem hadi eseményeket szándékozom leírni és megörökíteni. A katonai hadműveletek, a csaták és ütközetek leírását, melyekben a vezényletem alatt álló seregtestek részt vettek, nyugodtan átengedem az okmányok alapján készülő hivatalos hadtörténelmi műveknek. Könyvem tehát nem szakmunka, csak egyszerű leírása az emberek életének és tevékenységének a hadszíntéren, a harcvonalban és a hadtápkörletben; egyszerű leírása néhány kiváló teljesítménynek, lélekemelő esetnek, néhány kedélyt és szívet érintő eseménynek, amint én ezeket az orosz harctéren és itthon is átéltem” − írja könyve előszavában vitéz Szurmay Sándor gyalogsági tábornok, akinek vezetésével 1915-ben az osztrák−magyar csapatok sikeresen védték meg az uzsoki hágót a betörő orosz erőkkel szemben.

Hary József: Az utolsó emberig - Isonzói jelentés (2011)
A nagyváradi 37. gyalogezred 4. zászlóaljának harcairól szól az egykori királyi járásbíró, a fiatal géppuskás szakaszvezető, dr. Hary József visszaemlékezése. „Ezek a sorok a pokolban íródtak” − olvasható a könyvről a Szépirodalmi Figyelő című kiadványban. Az olasz fronton, az Isonzó folyó mentén történteket leíró naplóból az isonzói csaták legkegyetlenebb részleteit is megismerhetjük.
„Dr. Hary József visszaemlékezése nem csupán rögzíti az eseményeket, hanem az olvasót elviszi abba a környezetbe, ahol a halál mindennapos, ahol „minden percnek megvan a maga borzalma” − írja a könyvről Szabó József János hadtörténész.

John Keegan: Az első világháború (1998)
John Keegan könyve az első világháború történéseinek pontos leírásával emel emlékművet a harcok több millió áldozatának.
Arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon „miért döntött úgy egy jómódú kontinens, a globális gazdagság és hatalom forrásaként és hajtóerejeként elért sikerei teljében és egyik, kiemelkedő tudományos és művészeti eredményeket hozó korszakának csúcsán, hogy kockára tesz mindent, amit addig magának nyert és a világnak kínált, az ártalmas, helyi jellegű testvérharc konfliktusának hazárdjátékában?”

 Források:
http://www.honvedelem.hu/cikk/43289
http://www.litera.hu/hirek/mindent_behalozo_korkorosseg