Az első világháborúban a lövészárkokban szolgálatot teljesítő katonák életét számos betegség nehezítette meg. Korabeli orvosi feljegyzések alapján brit kutatók felállítottak egy százalékos sorrendet a kórházba kerülés okaiból, amelyek között megtalálhatjuk a nemi betegségeket, a tetveket, a reumát, de még a darázscsípést és a hasmenést is. Érdekesség, hogy a különböző harci sérülések nem az első helyeken szerepelnek.

A frontokon előforduló betegségek százalékos aránya

Száz évvel ezelőtt a katonáknak nemcsak a gyilkos repeszektől és golyóktól kellett tartaniuk, hanem komoly küzdelmet folytattak a nemi betegségekkel, a reumával, a lázzal, sőt még a darázscsípések is fenyegették őket - olvasható az újonnan megvizsgált korabeli orvosi feljegyzésekben.
Az egészségügyi panaszok hosszú listáját a nyugati fronton harcoló, mintegy 30 ezer katona tábori kórházakban történő kezelése nyomán állították össze. A közhiedelemmel ellentétben a katonák zöme nem lőtt sebbel, repeszdarabok vagy mérges gáz okozta sérülésekkel érkezett az orvosokhoz. Az összeállított lista számos egyéb betegséget is tartalmaz, ami egyedülálló bepillantást enged a lövészárkokban harcoló katonák életébe.
Az esetek több mint öt százaléka nemi úton terjedő betegségekhez - például a gonorrheához vagy a szifiliszhez - köthető. A kutatók szerint a katonák gyakran látogatták a bordélyokat, hogy egy rövid időre bár, de megszökjenek a pokolból és elfeledjék a borzalmakat. Több kartonban a lövészárok láz (másik nevén pyrexia, főként a keleti fronton: volhíniai láz) szerepelt, amelyet a tetvek terjesztettek, s szinte egyik katona sem menekülhetett előle. Gyakran hivatkoztak kötőszövet-gyulladásra, amely egy gyűjtőfogalomnak számított a lábat ért betegségekre, s melyet legtöbbször a csizma általi feltörés okozott. Jellemző tünet volt a lövészárokláb, amely a hideg és a nyirkosság következménye volt, s amely akár üszkösödéshez is vezethetett.  A kórházba kerülő katonák általában többféle betegségben is szenvedtek.
A lövészárkok egyik leggyakoribb betegsége a tüdőgyulladás volt. A katonák 12 hónapból legalább kilencet térdig álló sárban töltöttek, a fokozott éberség, valamint az alváshiány miatt szervezetük legyengült, nedves és piszkos ruhákban jártak, étrendjükben pedig kevés helyet kapott a zöldség vagy a gyümölcs. A feljegyzésekből ugyanakkor arra is lehet következtetni, hogy mely napokon érkezett nagyobb támadás: ilyenkor volt, hogy napi 300 főt utaltak be a kórházba gáztámadás tüneteivel, máskor pedig például a fogszuvasodás okozta problémákat is ráértek az orvosok kezelni.

Forrás:
http://mult-kor.hu/milyen-betegsegekkel-kuzdottek-a-katonak-a-loveszarkokban-20141010