1833. február 28-án született Alfred von Schlieffen porosz-német tábornok, vezérkari főnök, a róla elnevezett Schlieffen-terv megalkotója. A terv lényegében abból állt, hogy a védekező fegyverrendszerek (aknamezők, szögesdrót, telepített géppuskafészkek) megerősödése miatt egy európai háború esetén minden bizonnyal állóháború alakulna ki, melyet csak meglepetésszerű és gyors előnyomulással lehet megelőzni. Schlieffen tervében aszimmetrikusan osztotta fel a német haderőt. A balszárnyon elhelyezkedő Elzászban csupán kis számú, védekezésre berendezkedő haderőt kívánt hátrahagyni azzal a feladattal, hogy feltartóztassák az Elzászba betörő franciákat, és megakadályozzák Strassburg elestét.

Schlieffen e csapatoknak nem szánt komolyabb szerepet. A front középső szakaszán a Saar-vidék fontos bányáinak és gyárainak védelmére tervezte egy megerősített védekező haderőt telepítését. E front alakulatainak feladata kettős célja lett volna. Meg kellett volna akadályozniuk a Saar-vidék elestét és jelentős számú francia csapatot kellett volna lekötniük, hogy azok ne tudjanak a német támadó ék elleni felvonulásban részt venni. A jobbszárnyon megerősített lovas és gépesített alakulatok sorakoztak volna fel, melyek gyors előrenyomulásra lettek volna képesek. E front alakulatainak feladata az lett volna, hogy Hollandia és Belgium gyors elfoglalásával utat nyissanak nyugat felé. Az Ardennek erdőségein átvonuló német alakulatok így képesek lettek volna kitörni a Flandriai-síkságra. Ott dél felé fordulván pedig támadást indíthattak volna Franciaország szíve ellen és északnyugat irányából elérhették, illetve bekeríthették volna Párizst. Németország az első világháborúban gyakorlatilag erre a taktikára alapozta villámháborús stratégiáját, igaz számos módosítással alkalmazták azt. Ezt azonban Schlieffen ezt már nem érte meg, 1913. január 14.-én meghalt.

Forrás:
http://hadtorteneti.blog.hu/2012/02/28/bejegyzes_url_cime_1650