• január 17. Az antant elküldi békefeltételeit Wilson elnöknek.
• január 22. Wilson a kongresszushoz intézett üzenetében meghirdeti a győzelem nélküli béke jelszavát.
• február 1. A németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetnek.
• február 3. Egy amerikai hajó elsüllyesztése miatt az USA megszakítja Németországgal a diplomáciai kapcsolatokat.
• február 17. Károly titkos béketapogatózásba fog.
• március 10. (orosz időszámítás szerint február 27.) Pétervárott kitör az ún. februári forradalom.
• március 15. (március 2.) Lvov herceggel az élén ideiglenes polgári kormány alakul Oroszországban. Miklós cár lemond.
• március 24. Károly békeajánlatot tesz Poincaré francia elnöknek.
• április 6. Az USA hadba lép az antant oldalán. Rövidesen a kontinens más államai is hadat üzennek Németországnak.
• április 9. Az arras-i csata kezdete. Az antant egységei visszaszorítják a németeket, de a döntő győzelem most is elmarad.
• április 16. (április 3.) Lenin hazatér az emigrációból. Másnap kihirdeti áprilisi téziseit.
• május 14. Az olaszok tizedik kísérletüket indítják az Isonzó átlépésére. Ez a támadásuk sikerrel végződik, az offenzíva mégsem éri el végső célját, és június 5-én kifullad.
• május 15. Pétain lesz az új francia főparancsnok, Foch a vezérkari főnök.
• május 23. Tisza István magyar miniszterelnök és kormánya lemond.
• június 7. A britek páncélosokkal támadnak Flandriában.
• június 12. Görögország hadat üzen a központi hatalmaknak.
• június 15. Esterházy Móric az új magyar miniszterelnök.
• június 26. Az első amerikai katonák megérkeznek Franciaországba.
• július 1. (június 18.) Megnyílik a Szovjetek Első Összoroszországi Kongresszusa. Ugyanezen a napon Kerenszkij hadügyminiszter általános támadást rendel el, mely hamarosan összeomlik.
• július 14. Theobald von Bethmann-Hollweg német kancellár lemond. Állandósul a kormányválság. – Finnország kikiáltja függetlenségét.
• július 17. (július 4.) Tüntetések Pétervárott, melyek hamarosan fegyveres felkeléssé fajulnak. A hatalom leveri a felkelőket, Lenin Finnországba menekül.
• július 30. (július 17.) Kerenszkij alakít kormányt Oroszországban.
• július 31. Az antant erői offenzívát indítanak Flandriában. A támadást „elnyeli a sár”.
• augusztus 1. Benedek pápa békefelhívást intéz a hadviselő felekhez.
• augusztus 18. A tizenegyedik csata kezdete az Isonzónál.
• augusztus 19. A központi hatalmak csapatai Tarnopolnál áttörik az orosz frontot.
• augusztus 20. Lemond Esterházy Móric miniszterelnök. Utóda Wekerle Sándor.
• szeptember 1. Belgiumban megkezdődik az yperni csata.
• szeptember 9. (augusztus 27.)Kornyilov tábornok sikertelen puccskísérlete Oroszországban.
• szeptember 14 (szeptember 1.) Oroszországban kikiáltják a köztársaságot. Kerenszkij átveszi a hadsereg főparancsnokságát.
• október 15. Kivégzik Mata Harit, a kémkedéssel vádolt táncosnőt.
• október 24. Kezdetét veszi a tizenkettedik isonzói csata, melynek végén a központi hatalmak seregeinek Caporetto-nál sikerül áttörniük az olasz védelmet.
• november 7. (október 25.) Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban.
• november 13. Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök.
• november 25. Megalakul az antant legfelsőbb haditanácsa.
• december 3. Breszt-Litovszkban fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek a központi hatalmak és Oroszország képviselői között. December 22-től hivatalos béketárgyalások folynak.
• december 7. Az USA hadat üzen a Monarchiának.
• december 9. A britek bevonulnak Jeruzsálembe. – Aláírják a román fegyverszünetet.
• december 11. Litvánia kikiáltja függetlenségét.

 Forrás:
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/kron/