• június 28. Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák meggyilkolja Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst.
• július 5. Vilmos német császár hűségnyilatkozatot tesz a Monarchia mellett.
• július 23. A Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához.
• július 28. Osztrák-magyar hadüzenet Szerbiának.
• július 30. Párizsban lelövik Jean Jaurés szocialista politikust.
• július 31. Általános mozgósítás a Monarchiában. – Német ultimátum Oroszországnak és Franciaországnak.
• augusztus 1. Franciaország mozgósít. – Németország hadat üzen az oroszoknak.
• augusztus 2. Német-török megállapodást kötnek. – A németek elfoglalják Luxemburgot.
• augusztus 3. Németország hadat üzen Franciaországnak. – Német csapatok nyomulnak be Belgium területére.
• augusztus 4. Anglia és Belgium hadat üzen Németországnak.
• augusztus 6. Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.
• augusztus 11. Francia hadüzenet a Monarchiának.
• augusztus 12. Anglia és az Osztrák-magyar Monarchia között beáll a hadiállapot.
• augusztus 22. Paul von Hindenburg lesz a 8. hadsereg főparancsnoka Kelet-Poroszországban.
• augusztus 23. Japán hadat üzen Németországnak.
• augusztus 26. Kelet-Poroszországban Tannenbergnél körülzárják az orosz Narev-hadsereget.
• augusztus 27. A Monarchia hadat üzen Belgiumnak.
• augusztus 30. A németek elsöprő győzelmet aratnak a Narev-hadsereg felett.
• szeptember 3. Nyugaton a németek elérik a Marne folyót.
• szeptember 5. Francia ellencsapás a Marne-nál. Az antanthatalmak megegyeznek, hogy nem kötnek különbékét.
• szeptember 5–10. A Marne-i csata során a franciák veszik át a kezdeményezést, a németek visszavonulnak az Aisne mögé.
• szeptember 6–15. A Mazuri-tavaknál Hindenburg legyőzi az oroszokat, akik viszont elfoglalják Kelet-Galíciát, és a Kárpátok vonaláig szorítják vissza a Monarchia erőit.
• szeptember 14. Helmuth von Moltke német vezérkari főnök lemond. Helyére Erich von Falkenhayn lép.
• szeptember 23. A németek beveszik Varennes-t.
• szeptember 25. Az Uzsoki-hágónál előretörő orosz csapatok magyar földre lépnek.
• október 4. Az oroszok elfoglalják Máramarosszigetet. – A német-osztrák csapatok elérik a Visztulát.
• október 5. A szerb kormány Belgrádból Skopjéba költözik.
• október 9. A németek beveszik Antwerpent; a belga kormány Le Havre-ba menekül.
• október 10. Meghal Károly román király. Utóda I. Ferdinánd.
• október 12. Gent és Lille német kézre kerül.
• október 15. Az U-9 német tengeralattjáró elsüllyeszti a Hawke brit cirkálót.
• október 27. Az oroszok lengyelországi támadásának következtében a német-osztrák csapatok kénytelenek visszavonulni.
• október 29. Törökország a központi hatalmak oldalán belép a háborúba.
• november 1. Hindenburg lesz a keleti front főparancsnoka. A Spee tengernagy vezette német hajóraj a chilei partoknál elsüllyeszt két brit hajót.
• november 5. Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Törökországnak.
• november 15. Orosz támadás Poznan és Szilézia ellen.
• december 1. Az osztrák-magyar erők elfoglalják Belgrádot.
• december 4. Az oroszok Limanovánál vereséget szenvednek, ugyanekkor kivonulnak Magyarországról is.
• december 8. A britek megsemmisítik Spee tengernagy hajóit.

Forrás:
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/kron/

• január 24. Összecsapások a tengeren Helgolandnál és Dogger Bank-nál. A brit Lion csatacirkáló súlyosan megsérül, a német Blücher elsüllyed.
• január 27. Az oroszok újra behatolnak Magyarország területére.
• február 4. A németek hadiövezetté nyilvánítják a brit vizeket. Bejelentik, hogy a térségben minden kereskedelmi hajót el fognak süllyeszteni.
• február 4-22. Az ún. téli csata a Mazuri-tavaknál. Az összecsapások német sikerrel végződnek.
• február 5. Osztrák-magyar ellentámadás a Kárpátokban.
• február 19. A britek hadihajókról ágyúzzák Gallipoli erődjét.
• február 22. Németország korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdet.
• március 9. A keleti fronton Grodno-nál a németek legyőzik az oroszokat.
• március 22. Az oroszok Galíciában beveszik az 1914 szeptembere óta ostromlott Przemysl erődjét; 120 ezer osztrák-magyar védő esik fogságba.
• április 5. Francia offenzíva a Maas és a Mosel vidékén.
• április 13. Az osztrák-magyar erők ismét kiűzik az oroszokat Magyarország területéről.
• április 22. A németek a nyugati fronton, Ypern térségében először használnak nagyobb mennyiségben harci gázokat.
• április 25. Az angolok és a franciák partra szállnak a Dardanelláknál.
• április 26. Egy Londonban kötött titkos megállapodás értelmébenn Olaszország csatlakozik az antanthoz.
• május 2. Gorlicénél osztrák-magyar offenzíva indul; júniusban visszafoglalják Przemysl-t és Lemberget.
• május 4. Olaszország felmondja a hármas szövetséget.
• május 7. Az U-20 német tengeralattjáró megtámadja a Lusitania nevű amerikai óceánjárót. A hajó elsüllyed, az Egyesült Államok elégtételt követel.
• május 10. Az első Zeppelin-támadás London ellen.
• május 23. Olaszország hadat üzen a Monarchiának.
• május 26. A Gallipolinál elszenvedett kudarc miatt menesztik az admiralitás első lordját, Winston Churchill-t.
• június 11. A szerbek bevonulnak Tiranába.
• június 15. Az isonzói csata kezdete az olasz fronton. 29-én újabb támadást indítanak az olaszok.
• június 30. A központi hatalmak új offenzívát indítanak az oroszok ellen. Előretörnek, de nem tudják kicsikarni a végső döntést.
• július 18 – augusztus 1. A 2. isonzói csata. Az olaszok sikertelenül próbálják áttörni az osztrák-magyar védvonalat.
• július 20. A németek beveszik Radomot.
• augusztus 5. A németek elfoglalják Varsót, 15-én Kovnót.
• augusztus 21. Olaszország hadat üzen Törökországnak.
• augusztus 25. Francia-brit támadás Artois-ban és Champagne-ban.
• augusztus 26. A Mackensen vezette német csapatok bevonulnak Breszt-Litovszkba; Lengyelország egészét elfoglalják a központi hatalmak.
• szeptember 4. A németek elfoglalják Grodno-t.
• szeptember 5–8. Hét ország baloldali szocialistáinak békeértekezlete a svájci Zimmerwaldban.
• szeptember 22. Sikertelül végződik a francia-angol offenzíva Artois-ban.
• október 5. Angol-francia partraszállás Szalonikiben.
• október 9. Osztrák csapatok elfoglalják Belgrádot.
• október 14. Bulgária hadat üzen Szerbiának.
• október 18. A harmadik sikertelen olasz áttörési kísérlet az Isonzónál.
• október 23. Egy angol tengeralattjáró elsüllyeszti a Prinz Adalbert német hadihajót.
• október 29. Viviani utódaként Aristide Briand az új francia miniszterelnök.
• november 5. Bolgár csapatok elfoglalják Nist.
• november 8. A Monarchia egyik tengeralattjárója elsüllyeszti az Ancona olasz utasszállítót.
• november 10. A negyedik eredménytelen olasz támadás az Isonzónál.
• november 22. A törökök megverik a brit expedíciós hadtestet.
• november 25. Mackensen seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél. A szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.
• december 6. Antant-konferencia Chantillyben. Döntenek a Dardanellák kiürítéséről.
• december 7. Károlyi Mihály gróf békeakció elindítása mellett száll síkra a képviselőházban.
• december 21. A Dardanellákról Szalonikibe szállítják az angol és francia csapatokat.

Forrás:
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/kron/

• január 8. Gallipoliból is távoznak a szövetséges katonák.
• január 14. Montenegro kapitulációja a Monarchiával szemben.
• január 15. A német hadiflotta új parancsnoka Reinhard Scheer.
• január 17. Sikeres orosz támadás a törökök ellen a Kaukázusban.
• február 8. Az U-51 jelű német tengeralattjáró elsüllyeszti a francia Admiral Charner cirkálót.
• február 11. Tiranába bevonulnak a központi hatalmak csapatai.
• február 21. Megkezdődik a verduni csata. A december közepéig tartó összecsapások közel 1 millió áldozatot követelnek.
• február 27. A Monarchia katonái elfoglalják Durazzo-t.
• március 8. Újabb olasz kudarc Isonzónál.
• március 9. Németország hadat üzen Portugáliának.
• március 14. Joseph Gallieni francia hadügyminiszter benyújtja lemondását.
• március 15. Alfred von Tirpitz német tengerészeti miniszter is távozik, utóda Eduard von Capelle.
• április 6. A német birodalmi gyűlés a korlátlan tengeralattjáró-háború mellet teszi le a voksot.
• április 17. Brit és portugál erők megtámadják a kelet-afrikai német gyarmati területeket.
• április 20. Dublinban ír felkelés tör ki a Sinn Fein mozgalom vezetésével.
• április 29. Irakban kapitulál a brit expedíciós hadtest.
• április 30. Angol katonák leverik az ír felkelést.
• május 24. A Monarchia csapatai offenzívát kezdenek az Isonzónál. A kezdeti lendület hamar megtörik, a támadás elakad.
• május 31. A skagerraki (jütlandi) tengeri csatában a németek jelentős veszteségeket okoznak a brit flottának, és visszavonulásra késztetik őket. Fő céljuk, az angol blokád áttörése viszont nem sikerül.
• június 4. Alekszej Bruszilov tábornok vezetésével támadást indítanak az orosz csapatok.
• június 8. Az oroszok Luck térségében áttörik a Monarchia védvonalát. Elfoglalják Volhíniát és Bukovinát. – Az angol Hampshire cirkáló aknára fut és elsüllyed. Az áldozatok között van Kitchener lord hadügyminiszter is.
• június 24. Anyagcsata kezdődik a nyugati fronton a Somme folyónál.
• július 1. Az antant erői veszik át a kezdeményezést a Somme-nál, de rendkívül nagy veszteségeket szenvednek.
• július 7. Az elhunyt Kitchener lord utóda a brit hadügyminiszteri poszton David Lloyd George.
• július 9. Károlyi Mihály gróf lemond a Függetlenségi Párt elnöki posztjáról, és több társával együtt kilép a pártból annak németbarát politikája miatt.
• július 17. Megalakul a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt.
• július 20. A keleti front főparancsnokává nevezik ki Paul von Hindenburgot.
• augusztus 4. A hatodik isonzói csata kezdete. Az ütközet során az olaszok elfoglalják Görz városát, de később a támadásuk elakad.
• augusztus 8. Az oroszok előretörnek Bukovinában.
• augusztus 17. Az antant és Románia titkos bukaresti megállapodása során területeket ígérnek Romániának.
• augusztus 27. Románia hadat üzen a Monarchiának; román csapatok betörnek Erdélybe.
• augusztus 28. Újabb hadüzenetek: Olaszország Németországgal, Németország Romániával kezdi meg az ellenségeskedést.
• szeptember 1. Bolgár hadüzenet Romániának.
• szeptember 7. Brassó román kézre kerül. A következő napokban a román csapatok Petrozsényig jutnak.
• szeptember 14. A hetedik isonzói csata kezdete.
• szeptember 15. A somme-i csata során a britek először vetnek be tankokat.
• szeptember 19. Osztrák-magyar egységek visszaveszik Petrozsényt.
• szeptember 26. Visszafoglalják Nagyszebent is.
• október 7. Német és osztrák csapatok bevonulnak Brassóba.
• október 9. Megindul a nyolcadik isonzói csata.
• október 21. Friedrich Adler osztrák politikus agyonlövi Karl Stürgkh-öt, Ausztria miniszterelnökét.
• október 28. Ernst von Koerber az új osztrák miniszterelnök.
• november 5. Németország és Ausztria-Magyarország proklamációban jelentik be a független Lengyel Királyság megalakulását.
• november 7. Woodrow Wilsont újraválasztják az USA elnöki székébe.
• november 21. Meghal Ferenc József. Utóda I. Károly (IV. Károly néven magyar király), aki mihamarabbi békét szeretne elérni.
• november 28. Véget ér a somme-i csata, az antant nem tudja kierőszakolni az áttörést.
• december 2. Károly császár és király átveszi a Monarchia hadseregének főparancsnokságát.
• december 6. A német katonák Mackensen vezetésével bevonulnak Bukarestbe.
• december 7. A keleti fronton sikertelenül ér véget a Bruszilov-offenzíva. – Herbert Asquith utódaként David Lloyd George lesz az új brit miniszterelnök.
• december 12. A központi hatalmak béketárgyalásokra tesznek javaslatot az antantnak, de nem jelölnek meg feltételeket.
• december 13. Lemond Koerber osztrák miniszterelnök. 20-án Heinrich Klam-Martinic lesz az utóda.
• december 15. A német hadvezetés véget vet a sikertelen verduni offenzívának.
• december 18. Wilson amerikai elnök felajánlja, hogy közvetít a béketárgyalásokon, amennyiben a felek konkrét javaslatokkal állnak elő.
• december 30. Az antant elutasítja a központi hatalmak békeajánlatát. – Károlyt magyar királlyá koronázzák.

Forrás:
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/kron/

• január 17. Az antant elküldi békefeltételeit Wilson elnöknek.
• január 22. Wilson a kongresszushoz intézett üzenetében meghirdeti a győzelem nélküli béke jelszavát.
• február 1. A németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetnek.
• február 3. Egy amerikai hajó elsüllyesztése miatt az USA megszakítja Németországgal a diplomáciai kapcsolatokat.
• február 17. Károly titkos béketapogatózásba fog.
• március 10. (orosz időszámítás szerint február 27.) Pétervárott kitör az ún. februári forradalom.
• március 15. (március 2.) Lvov herceggel az élén ideiglenes polgári kormány alakul Oroszországban. Miklós cár lemond.
• március 24. Károly békeajánlatot tesz Poincaré francia elnöknek.
• április 6. Az USA hadba lép az antant oldalán. Rövidesen a kontinens más államai is hadat üzennek Németországnak.
• április 9. Az arras-i csata kezdete. Az antant egységei visszaszorítják a németeket, de a döntő győzelem most is elmarad.
• április 16. (április 3.) Lenin hazatér az emigrációból. Másnap kihirdeti áprilisi téziseit.
• május 14. Az olaszok tizedik kísérletüket indítják az Isonzó átlépésére. Ez a támadásuk sikerrel végződik, az offenzíva mégsem éri el végső célját, és június 5-én kifullad.
• május 15. Pétain lesz az új francia főparancsnok, Foch a vezérkari főnök.
• május 23. Tisza István magyar miniszterelnök és kormánya lemond.
• június 7. A britek páncélosokkal támadnak Flandriában.
• június 12. Görögország hadat üzen a központi hatalmaknak.
• június 15. Esterházy Móric az új magyar miniszterelnök.
• június 26. Az első amerikai katonák megérkeznek Franciaországba.
• július 1. (június 18.) Megnyílik a Szovjetek Első Összoroszországi Kongresszusa. Ugyanezen a napon Kerenszkij hadügyminiszter általános támadást rendel el, mely hamarosan összeomlik.
• július 14. Theobald von Bethmann-Hollweg német kancellár lemond. Állandósul a kormányválság. – Finnország kikiáltja függetlenségét.
• július 17. (július 4.) Tüntetések Pétervárott, melyek hamarosan fegyveres felkeléssé fajulnak. A hatalom leveri a felkelőket, Lenin Finnországba menekül.
• július 30. (július 17.) Kerenszkij alakít kormányt Oroszországban.
• július 31. Az antant erői offenzívát indítanak Flandriában. A támadást „elnyeli a sár”.
• augusztus 1. Benedek pápa békefelhívást intéz a hadviselő felekhez.
• augusztus 18. A tizenegyedik csata kezdete az Isonzónál.
• augusztus 19. A központi hatalmak csapatai Tarnopolnál áttörik az orosz frontot.
• augusztus 20. Lemond Esterházy Móric miniszterelnök. Utóda Wekerle Sándor.
• szeptember 1. Belgiumban megkezdődik az yperni csata.
• szeptember 9. (augusztus 27.)Kornyilov tábornok sikertelen puccskísérlete Oroszországban.
• szeptember 14 (szeptember 1.) Oroszországban kikiáltják a köztársaságot. Kerenszkij átveszi a hadsereg főparancsnokságát.
• október 15. Kivégzik Mata Harit, a kémkedéssel vádolt táncosnőt.
• október 24. Kezdetét veszi a tizenkettedik isonzói csata, melynek végén a központi hatalmak seregeinek Caporetto-nál sikerül áttörniük az olasz védelmet.
• november 7. (október 25.) Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban.
• november 13. Georges Clemenceau az új francia miniszterelnök.
• november 25. Megalakul az antant legfelsőbb haditanácsa.
• december 3. Breszt-Litovszkban fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek a központi hatalmak és Oroszország képviselői között. December 22-től hivatalos béketárgyalások folynak.
• december 7. Az USA hadat üzen a Monarchiának.
• december 9. A britek bevonulnak Jeruzsálembe. – Aláírják a román fegyverszünetet.
• december 11. Litvánia kikiáltja függetlenségét.

 Forrás:
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/kron/

• január 8. Wilson elnök 14 pontos béketervet terjeszt a kongresszus elé.
• január 22. Kijevben kikiáltják a független ukrán államot.
• január 25. Lemond Wekerle magyar miniszterelnök, de a király újra őt bízza meg kormányalakítással.
• január 28. Észtország és Litvánia deklarálja függetlenségét.
• február 1. Ausztria-Magyarország és Franciaország felújítja titkos béketárgyalásait. – Matrózlázadás tör ki Cattaro-ban.
• február 8. Ukrajna Breszt-Litovszkban különbékét köt a központi hatalmakkal. 10-én viszont ugyanott megszakadnak a tárgyalások az oroszokkal.
• február 14. Szovjet-Oroszország áttér a Gergely-naptár használatára.
• február 18. A német hadsereg általános támadásba lendül keleten.
• március 3. Breszt-Litovszkban a központi hatalmak képviselői és a szovjet-orosz kormány küldöttei aláírják a békemegállapodást.
• március 9. A szovjet kormány Pétervárról Moszkvába költözik.
• március 21. Nagy német támadás indul nyugaton, jelentős eredmény nélkül.
• március 26. Ferdinand Focht nevezik ki a szövetséges erők főparancsnokának.
• április 8. Rómában a Monarchia nemzetiségeinek kongresszusán az „elnyomott népek” nemzeti önállóságot követelnek.
• április 17. Lemond Wekerle kormánya.
• május 7. A központi hatalmak és Románia békét kötnek.
• május 8. A király ismét Wekerlét kéri fel kormányalakításra.
• május 27. A harmadik német offenzíva indul meg a Marne-nál.
• június 15. A „piavei katasztrófa”: osztrák-magyar támadás indul, mely súlyos emberáldozatok árán sem ér el sikert. – A francia-amerikai csapatok megállítják a németek nyugati támadását.
• július 18. A nyugati fronton az antant erői veszik át a kezdeményezést.
• augusztus 8. A németek döntő vereséget szenvednek a nyugati fronton, miután az antant erői tömegével vetik be ellenük a repülőgépeket és a tankokat.
• augusztus 30. Lenin ellen merényletet követnek el, a bolsevik vezető súlyosan megsebesül.
• szeptember 2. A németek a nyugati front teljes hosszában visszavonulásra kényszerülnek.
• szeptember 14. A Monarchia béketárgyalásokra tesz javaslatot.
• szeptember 15. Megindul az antant balkáni offenzívája.
• szeptember 25. Bulgária békét kér az antanttól. 30-án Szalonikiben aláírják a fegyverszünetet.
• október 3. Németországban Max von Baden alakít kormányt, és fegyverszüneti ajánlatot állít össze.
• október 4. Burián István, a Monarchia külügyminisztere békeajánlattal fordul Wilson amerikai elnökhöz.
• október 17. A Parlamentben Tisza István kijelenti: „A háborút elveszítettük”.
• október 23. Budapesten megalakul a Magyar Nemzeti Tanács.
• október 28. Az olaszok a Piave folyónál áttörik a frontot.
• október 31. Budapesten győz az őszirózsás forradalom. – Károlyi Mihály az új miniszterelnök. – Meggyilkolják Tisza Istvánt.
• november 3. Fegyverszünetet írnak alá a Monarchia és az antant képviselői.
• november 3–4. Flottalázadás Kiel-ben.
• november 9. Németországban kikiáltják a köztársaságot.
• november 11. A compiegne-i erdőben aláírják a fegyverszünetet, így a nyugati fronton is véget érnek a harcok.

 Forrás:
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/kron/